Ajánlataink

Játékok

Most töltötték le


Végzetúr ingyenes játék
TaTus a kistestvér

letöltés > Játék magyarítások > Star Trek Voyager Elite Force
Az Activision bejelentette, hogy a Raven Software FPS-e, a Star Trek: Voyager Elite Force arany CD-n van. A Star Trek: Voyager Elite Force a játékost Munro zászlós...

hasonló letöltések
  • Star Trek Armada
    A népszerű sc-fi sorozaton alapuló játék a a Next Generation univerzumában zajlik, lehetőséget adva a játékosoknak a szövetség, a romulánok, a klingonok...
  • Starwarz
  • Star Wars Gyűjtemény
  • Footy Star 1.3
    Star meccset egy ausztrál szabályzat Labdarúgó pályafutása játék. Te meg a szerepét a 14 éves futballista a lehetősége, hogy egy csillag az AFL. Ahhoz,...
  • Star Trek: The Neutral Zone 2.0
    Ebben Star Trek arcade játék, ha a pilóta csillaghajó elpusztítani annyi ellenséget, amennyit tudsz. Használhatja Fézerek, torpedók és különféle power-ups....
  • DemonStar Secret Missions 1 1.0
    The Xidus have been secretly developing new DemonStar ships to destroy Earth. Your job is to battle through hordes of new enemies and destroy their devastating...
  • New Star Soccer 1.01
    In this soccer game you are the kid with the world at your feet. Touted as the next big thing, you will sign for a club and take control of your own destiny....
  • Star Blaze 1.0
    Crush your enemies in the depths of the space, deadly grounds, dark ocean waters and the core of the Retulla planet. Fight enemy hordes and mighty bosses....
  • Starbrite 2.0
    Starbrite olyan játék, ahol a gyerekek tudják, hogy a rajzok színes fények. Miután elkészült, a mesterműveket lehet exportálni JPEG, GIF vagy bitkép e-mailbe...
  • Star Wraith 2 - 3D Space Combat Simulation 1.4b
    Ez a játék hozza shareware gaming méltó helyet harci tapasztalata featuring modern gyorsított grafikát támogató DirectX 3D grafika és hang, küldetés létrehozója,...
Mégtöbb hasonló letöltés
samu59  
2010 03 25 18:39 | válasz erre | #2
Elkezdtem a játékot,jól kezdődik.A magyarítással viszont nem tudok mit kezdeni.Segítsen valaki,kérem.



samu59
ThorAdmin  
2008 10 22 12:23 | válasz erre | #1
<img src="http://thor.hu/e107_files/downloadthumbs/game/StarTrekEliteforce.jpg">

Szinte kötelező említést tenni az eddigi kiábrándító Star Trek játékokról, amik miatt minidg azt kérdezhetjük magunktól: Ez lesz az a játék, ami áttöri a kreativitás határait, és végre izgalmat is okoz? A válasz eddig sajnos mindig a "Természetesen nem" volt. A Star Trek játékok mindig a karakterek feldolgozásában, és azok a történetben betöltött szerepében mondtak csődöt. A Paramount, az Activision kiadó és a Raven Software fejlesztőstúdió nem akart ugyanebbe a hibába esni, ezért a trió már a kezdettől fogva a megfelelő hozzávalókat használta fel, többek között erős történetet, jó karaktereket, csúcsminőségű engine-t, és egy akcióra érett játékmenet modellt. Az első Star Trek Voyager játék, az Elite Force több ellenféllel állítja szembe a játékost, többek között a könyörtelen Borgokkal és soha nem látott idegenekkel.

A Star Trek rajongók örülni fognak, hogy a játék története jelentős szerepet tölt be, de az Elite Force-t a vérbeli akciórajongóknak is tervezték, így nem fontos ismerni a Star Trek univerzumot. A történet a Delta Kvadránsban kezdődik, ahol a Voyager tovább folytatja útját a Föld felé. A Csillagflotta és más erősítés hiányában a vezető tisztek összeállítottak egy elit alakulatot a legénység azon tagjaiból, akik jól tudják kezelni a szélsőséges helyzeteket. Ez a SWAT-szerű csoport, a Hazard Team Tuvok hadnagy felügyelete alatt áll. A játékos Munro zászlóst játssza, aki a második ember az alakulatában. A játék elején a hajó válaszol egy elhagyatott jármű segélyhívására. A problémák akkor kezdődnek, amikor az idegen jármű életre kel, és megtámadja a Voyagert, ami ennek következtében halott zónába transzportálódik, megbénulva lebegve számos hasonló helyzetű hajóval együtt. Az elit csapatot pont ilyen helyzetekre tervezték, így számos bevetésen vesznek részt az idegen hajókon, hogy információkat és ellátmányt szerezzenek, és hogy menekülési kísérletük során lassan megoldják a rejtélyt.

A Raven nagy energiát fektetett a Star Trek univerzum részletes megalkotására, mind látvány és akció tekintetében. A küldetések között Munro-nak számos feladatot kell teljesítenie a hajón, amit a TV sorozat nyomán modelleztek. Eligazításokra kell járnia, új fegyvereket tesztelnie a Holofedélzeten, találkozik a legénység tagjaival, és így tovább. A sorozatból minden főbb helyszínt beépítettek a játékba, és minden nagyon részletes a Föderáció uniformisától egészen a falak textúrájáig. A legtöbb küldetés úgy kezdődik, hogy elsétálsz a Transzporter szobáig és onnan küldenek el a küldetés helyszínére. Ezekben a jelenetekben sok karaktert láthatunk a sorozatból, példul Janeway kapitányt és Holo doktort, ami sokkal élethűbb hatást kölcsönöz az eseményeknek.

Az Elite Force alapfeltevése miatt nagyon logikátlan lenne, ha Munro egyedül vágna neki a küldetéseknek. A fejlesztők nem akartak magányos hőst, hanem a sorozathoz hűen csapatjellegű és magányos küldetéseket is szerkesztettek. A magányos küldetések nagyon ritkák, annyira, hogy az utolsó küldetésben, melyben Munro egyedül kénytelen harcolni, nagyon elveszettnek és egyedül érezzük magunkat. A Hazard Team tagok, akik nagyon fontosak a történet szempontjából, mindig jelen vannak és egyedi személyiséggel és képességekkel rendelkeznek, melyek nagyon hasznosak lehetnek a küldetések során.

A harc és a felfedezés során nem nekünk kell irányítanunk a többi tagot. Mendegyikük automatikusan hajtja végre a rá kiszabott feladatot, hála a jó cselekménytervnek és MI-nek. Ugyanakkor nagyon fontos megvédenünk Munro tárait, mivel haláluk a küldetés bukásához is vezethet. A csapattagok folyamatos kommunikációja is jelentős, mivel így szerezhetünk információt a helyzetünkről. A kommunikáció olyan természetes módon zajlik, hogy szinte fel sem tűnik.




Az Elite Force alapfeltevése, melyszerint a Hazard Team különböző idegen hajókat fedez fel, és az ott lévő idegen fajokkal keveredik harcba, jó anyag egy 3D shooter-hez. A Raven nem okoz csalódást e téren, mivel 14 idegen fajt láthatunk a játékban. Ismerős arcok is feltűnnek, például a Klingonok, akik egy kulcsfontosságú alkatrészt akarnak megszerezni maguknak, és a Borgok. Vannak érdekes új fajok is, például a szárnyas Etherianok, a Harvesterek, és előre programozott harci robotok, melyek egy masszív ágyúhajót védenek, amit a Hazard Team egy idegen hajóra akar irányítani. Minden faj egy bizonyos küldetésben tűnik fel.

Például a Hazard Team behatol az Etherianok szellemhajójára, hogy információt szerezzenek helyzetükről. Úgy gondolják, hogy a hajó üres, de hamarosan körbekerítve találják magukat, és az életükért harcolnak. Egy másik küldetésben a csapat egy Klingon hajón kutat lopott tárgyak után, és inkább az óvatos lopakodást választja stratégiának, mint a nyílt tűzpárbajt. Találhatunk rossz előjeleket is, amik egy közelgő veszedelemre utalnak, de erre csak a játék vége felé derül fény. Az igazat megvallva a Borg eltörpül emelett az új fenyegetés mellett. A történet számos fordulatot rejt magában, váratlan szövetségek alakulhatnak ki, és az egész játék tele van drámai feszültséggel.

A Raven a veszedelmes ellenfeleknek megfelelő fegyverkészletet állított össze. Néhány fegyvert már a hajón a küldetés előtt megkapunk, míg másokra útközben lelünk. Ezek közül mindegyik rendelkezik másodlagos tüzelési móddal. A fegyverarzenálban találhatunk olyan hagyományos fegyvereket is, mint a gránát, a lézeres gépfegyver, vagy a robbanótöltet illetve az energianyaláb. Összesen kilenc fegyver van, de a standard föderációs fegyver, a fézer is egész jó, és sohasem fogy ki. A Borgok minden fegyverhez alkalmazkodni tudnak, kivéve az I-Mod-hoz, aminek másodlagos tüzelési módja pillanatok alatt bárkit szétbomlaszt. Mivel minden fegyver energia alapú, muníciót a feltöltőállomásoknál szerezhetünk. Munro életerejét, páncélját és Hazard öltözetét hasonló állomásokon tölthetjük fel.

Grafika: Az Elite Force a jelenlegi legfigyelemreméltóbb grafikával rendelkező 3D akciójáték. Rajzolói, térképtervezői, modellezői és animátorai nagyon jól használták fel a Quake i Arena engine-t, mivel egy fejlesztőcsapat sem készített még ilyen megdöbbentően látványos karaktereket és pályákat. A demó szűk folyosóival még csak nem is sejteti milyen látványt tartogat számunkra a teljes játék. A helyszínek, melyeken a Hazard Team keresztülverekszi magát egyre hatalmasabbak lesznek, és annak ellenére, hogy mindegyik egy űrhajó belsejében található, a grafikai engine hatalmas és részletes architektúrákat hoz létre. Elegánsan görbülő kontúrok, fénytől lüktető falak és részletes textúrák borítják el a képernyőt, hogy olyan helyszíneket alkossanak, amik egyszerre idegenek és ijesztőek. A játék keveri a Star Trek motívumokat a túlvilági H. R. Giger látvánnyal.

A fegyverek és karakterek ugyanilyen részletesek, animált textúrákkal és arckifejezésekel rendelkeznek, melyek érzelmeket fejeznek ki. Valójában az Elite Force egyik fő erőssége az, ahogyan a sorozat karaktereit életre kelti. Még sohasem tudtak ilyen hatékonyan átalakítani egy médiumot számítógépes játékká a technológia és a művészet segítségével. A Borgok tökéletesek hegeikkel és beépített műszereikkel, és még lenyűgözőbbek görcsös, füstölgő halál-animációjukkal. Más idegen fajok, például a Klingonok, hasonlóan felismerhetőek, és az új fajok, például a rákszerű Harvesterek, az egyik legjobban kialakított karaktergaléria részét képezik. Bár a motion capture technológiát nem használták olyan jelleggel, mint a Soldier of Fortune-ben, tehát ha lábon lövünk valakit, akkor semmi különleges nem történik, mágis sok élethű hatást találhatunk, például a deathmatch ellenfelet, amely arra forgatja a fejét amerre néz.

Persze mindez értelmetlen lenne, ha a valós idejű akció térdre kényszerítené gépünket, de ezúttal nem ez a helyzet. A grafikai engine valójában egy kód-csoda. Egyszerűen lenyeli az Elite Force méreteit és részletességét, a színes lövésekkel és ellenfelekkel teli heves jeleneteket és hihetetlen fps értékeket köp ki még egy Celeron 466-oson is! A Raven úgy használja fel az engine alapvető képességeit, többek között a színezett fényeket és a 32 bites színt, hogy azok még régebbi kártyákon, például egy TNT2 Ultra-n is szép látványt nyújtsanak. Számtalan opciót állítgathatunk, hogy igazodjunk a gépünk teljesítményéhez, bár elég magas részletességi szintet állíthatunk be komolyabb teljesítménycsökkenés nélkül.

Kezelőfelület: A kezelőfelületet nagyon jól tervezték meg, bár található némi rendellenesség benne. Az irányítás, a környezettel való kommunikáció és a harc nagyon egyszerű, hagyományosan 3D shooter jellegűek. A játék támogat mindenféle gamepad-et vagy bemeneti eszközt, és az irányítást jól lehet konfigurálni a játék menüjéből. Ugyanitt állíthatjuk be a hangot és a grafikát. Ezen kívül van még pár jó dolog, például a TAB billentyűre megjelenő feladatlista.

Az Elite Force két különálló modulból áll, egy egyjátékos és egy multiplayer modulból, melyek egyedi ikonokkal és kezelőfelülettel rendelkeznek. Ahogy azt később részletesebben kifejtem, ezt azért tették, hogy érzékeltessék, mennyi energiát fektettek a multiplayer elemekbe, de elég körülményes megoldás, hogy ki kell lépnünk az egyjátékos játékból, ha deathmatch-re vágyunk. Továbbá mindkét modul különálló konfigurációs fájlt használ, így az irányítást, a grafikát, a hangot és a többi opciót újból be kell álítanunk.

A letisztázott, áttekinthető kijelzőnek köszönhetően egy információról sem maradunk le. Sávok jelzik az életerőt és muníciót, és ha egy másik karakter beszél, akkor ha akarjuk megjelenhet az arcképe a feliratozás mellett. A főmenü információs adatbázisként is szolgál, részletes információkat kaphatunk a Hazard Team tagjairól és a fegyverekről. A játék ugyanazt a funkcionális és vonzó LCARS menü dizájnt haszálja, mint az Activision Star Trek játékai.

Játékmenet: Az Elite Force a Doom óta jól ismert klasszikus FPS modellt használja, és jó adag felfedezést is hozzáad. Ha megszabadítjuk a játékot történetétől és karaktereitől, akkor egy energetikus, jól megtervezett shooter marad belőle, gördülékeny irányítással, átlátható térképekkel és nagyszerű fegyverkészlettel. A Hazard Team tagjait a számítógép irányítja, és az útkeresési kód tökéletesen működik. Valójában a társakkal való interakció, abban merül ki, hogy segítünk nekik és megvédjük őket a támadások során.

Összesen nyolc küldetés van, melyek kisebb térképekből és csatlakozó területekből állnak, de ez nem érzékelteti igazán a hatalmas játékmennyiséget. Bár a térképek lineárisak, az akció sosem válik unalmassá, részben azért mert a Raven többfajta játékstílust használt fel. Az egyik pillanatban Munro egy idegen hajón harcolja keresztül magát, hogy információt szerezzen a Forge-ról, a másikban pedig egy levitézlett Klingon hajón lopakodik, dobozok mögé bújva és elkerülve a nyílt konfliktust. Bár a lopakodás nem olyan kifinomult, mint a Thief sorozatban, hiszen az őrök figyelmen kívül hagynak olyan környezeti ingereket, mint a mögöttük kinyíló ajtó hangja, mégis ügyesen kelt feszültséget az emberben. Mindez már elég lenne egy jó shooter-hez, de az Elite Force értékét még tovább növeli az, ahogyan egyesíti a hagyományos shooter elemeket az előre megírt kidolgozott cselekménnyel.

Bár furcsának tűnhet ebben a fejezetben beszélni a cselekményről és a karakterekről, mégis fontos megemlíteni őket, mivel fontos részét képezik a játékmenetnek. Például az erőszak nem a semmiből tűnik elő, hanem fokozatosan a történetbe beleszőve fejlődik ki. Az első faj, akivel a csapat találkozik, az Etherianok, akik felbukkanásunkra támadással reagálnak. Ez eleinte nagyon kellemetlen, mert olyan érzése támad az embernek, hogy olyan lényeket mészárol halomra, akik csupán meg akarják védeni magukat. A küldetés végén azonban érdekes fordulatnak lehetünk tanúi, ami minden viszályt felold, és később még nagy hatással lesz a játékra. Továbbá a titkos bevetésekben Munro nem használhat nyílt erőszakot. Ezután a csapat csak akkor támad, ha végképp szükséges, aztán fokozatosan fény derül a rejtélyre és a gonoszra, ami az egész helyzet mögött meghúzódik, és ekkor a csapatnak már minden oka megvan fegyverei használatára. A történet olyan mértékű feszültséget és céltudatosságot alakít ki, hogy a végső csata már-már érzelmi töltetet kap, amit sajnos nem lehet elmondani a legutóbbi 3D shooterekről. Meg kell említeni, hogy az Elite Force látványra nem erőszakos, ami egy újabb bizonyítéka annak, hogy a Raven milyen jól bánik a Star Trek témával.

Multiplayer: Habár az egyszemélyes kaland magában is megérdemli az elismerést, a Raven a szó szoros értelmében adott a játékosoknak két teljes játékot egynek az áráért. A multiplayer részben, melynek neve Elite Force Holomatch, benne van a Quake i Arena összes tartalma, a kilenceket "Star Trek" ruhába öltöztetve. Három játékmód van - a Free for All, a Team Deathmatch és a Capture the Flag - és mindegyik futtatható egyedül botok ellen vagy az Interneten emberi ellenfelekkel. Az egyszemélyes mód valódi csemege az Unreal Tournament és a Q3A kedvelőinek. 12 térképes deathmatch létra jellemzi öt nehézségi szinttel, a kadéttól a kapitányig, éppúgy, mint a csapat deathmatch és a CTF, itt a számítógép tölti ki a hiányzó csapattársakat és ellenfeleket. Ez biztosítja azoknak a játékosoknak, akik a kozmosz uralmáról álmodoznak, hogy egy teljesen vérszomjas játékot játszhassanak elkülönítve az egyszemélyes kalandtól, kiegészítve a saját egyedi térképeivel.

Az online Q3A szenvedélybetegek egyfajta déja vu érzést fognak tapasztalni, amikor betöltik az Elite Force Holomatch-et, és habár a Raven nem hozott sok újdonságot, az akció frenetikus és mókás. Köszönhetően a technológiai alapnak, az online harc is zavartalan, és a kezelőfelület elég egyszerű ahhoz, hogy az emberek ki tudjanak választani egy aktív szervert vagy egy újat tudjanak indítani pár egérkattintással. A Raven nem vágta meg a játékot, mindegyik játék mód teljes egészében lett beleépítve, egészen a speciális HUD-ig és a CTF dörgő hangjáig. Hozzátéve, a játékosoknak lehetőségük van rengeteg Szövetséges vagy idegen karakternek felöltözni, beleértve a Borg-okat is. A hardcore és a hétköznapi játékosok egyaránt értékelni fogják azt a halom opciót, amely elérhető egy meccs beállításánál, mint a fegyverek újra megjelenésének értéke, mindegyik opció emeli a játék használatának egyszerűsödését, így a játékosok az akciót az ízlésüknek megfelelően állíthatják be. Van még egy opció a demók és változtatások betöltésére. Manapság, amikor a fejlesztők azt állítják, hogy egy játékban nem lehet nagyszerű egyszemélyes kaland és klassz deatchmatch élmény is, a Raven bebizonyítja, hogy tévednek.

Hangeffektek: Az Elite Force kristálytiszta digitalizált beszédet és gazdagon részletezett hangokat használ, hogy belemerítsék a játékost a "Star Trek" univerzumba. A párbeszédek állandóan jelen vannak a küldetések közben, kifogástalan időzítéssel figyelmeztetve egy támadásra és a rejtvények megoldását sugallva. Egyetlen apró dolog van, amit talán hibának lehet nevezni, hogy a játékos hallja az összes párbeszédet, függetlenül attól, milyen távol van a többi karaktertől. Néha nehéz megállapítani egy karakter távolságát a hangja alapján. Ez néhány lopakodós küldetést bizonytalanná tesz. Az egyik rejtvénynél Munro-nak várnia kell egy zárt ajtó mögött, amíg a hümmögő őr el nem megy, aztán kinyitnia és észrevétlenül eltűnnie, mielőtt az őr visszaér. Jópárszor próbálkoztam, míg sikerült a dolog, mivel nem hallottam, hogy hol van az őrszem.

Az audió effektek, amelyekből sokat a Paramount saját hangtárából szedtek ki, csodálatos munkát végez abban, hogy felélessze a "Star Trek" univerzumot. A standard phaser sistergésétől a már említett csúszkáló ajtók suhogásáig, az effektek mind megfelelőek és jól szólnak 3D-ben. Azon gondolkoztam, hogy miképp tudnám elmesélni, milyen hihetetlen fülhasogató robbanások és idegen harci kiáltások vannak, de végül egy jóval finomabb jelenet mellett döntöttem: kiléptem a konferenciateremből egy eligazítást követően, és hallottam, ahogy egy másik Hazard csapattag beszélget a következő küldetésről, aztán odaértem a fő folyosóra, ahol egy másik karaktert láttam, aki a felszerelés szobába ment - suhogás. Ahogy Munro a lecsendesített hallból bement ugyanazon az ajtón, több ember beszélgetését hallottam és a konzolok pittyegését. Ez alatt állandóan szólt az űrhajó nyugodt zümmögése. Ez egy egyszerű jelenet volt, de elállt a szavam a meglepetéstől, hogy a játék audiója miképp segít azt az érzést kelteni, hogy egy híres science fiction univerzum lakója vagyok.

Zene: A zene segít értelmezni a "Star Trek" univerzumot, az eredeti sorozat klasszikus Jerry Goldsmith nyitózenéje alapján. Habár az Elite Force is így kezdődik, később viszont leül. Az a robosztus zene, amely a főcímben hallható, jobb zenét jósol és Goldsmith bensőséges zeneművére emlékeztet. De az egyhangú játék közbeni zene, bár az előadása és felvétele zenekari módon lett felvéve, számítógépes hatású. Őszintén szólva nem tudom megmondani, hogy a zene ismétlődik-e vagy sem, mivel nincs emlékezetes dallam vagy akár egy csekély jellegzetessége a melódiáknak, de azt elmondhatom, hogy a ritmusa nem úgy lett programozva, hogy megegyezzen a képernyőn lévő akcióval. Szerencsére olyan sok minden jó az Elite Force-ban, hogy ez a kiábrándító zene nem csökkenti az élményt.

Intelligencia és nehézség: Négy nehézségi szint van, amely a legkönnyebbtől a legnehezebbig terjed. A legkönnyebb szinten Munro életerejét a maximumra emeli és a pajzsszintjét 200-ra, a található egészség és munició számát növeli, és lecsökkenti azon sérülés mértékét, amelyet az ellenségektől elszenvedhet. Még a normál szint is csupán egy sétagalopp, míg a legnehezebb szint produkál némi vérpezsdítő harcot, amely a legtöbb veteránnak tetszeni fog. A rejtvények természetesek - néhány kivétellel, például amikor Munro-nak meg kell igazítania egy lézert, hogy megsemmisítsen egy akadályt, vagy amikor egy láthatatlan hídon kell átmennie - de egyik sem volt olyan nehéz, hogy csikorogva megállítsa az akciót. A hangsúly a cselekményen van, a karakter fejlődésén és a harcon, nem pedig a fejvakargatós rejtvényeken.

Habár az ellenségek egyszerű támadási minta szerint harcolnak, a csapat MI-je gyakorlott és sima. Nem volt olyan pillanatnyi megállás, amely a Daikatana-t sújtotta: az összes csapattag ügyes volt a harcban és a felfedezésben, és az előre megírt feladatukat egyetlen csuklás nélkül hajtották végre. Egyszer szét lettem választva Munro csapatától, amikor lement egy lifttel, de képes volt elsimítani a problémát újratöltés nélkül. Az általános hatóköre az MI-nek, amelyet az Elite Force-ba programoztak, különleges dícséretet érdemel: A Team Deathmatch és CTF ellenségek és szövetségesek is jól szerepeltek a saját játékmódjukban.

Összegzés: Az Elite Force-ot kétség kívül minden idők legjobb "Star Trek" játékának kiálthatjuk ki, és míg ez igaz, gyorsan megtorpan annak tanúsításában, ami a játék valódi hatása: az első tökéletes átültetése egy másik médiumnak számítógépes játékká, legyen az film, televizió vagy más fajta szórakoztatás. Az biztos, hogy a Raven megint megmutatta, hogyan kell nagyszerű lövöldözős játékot csinálni, de a legjobban az nyűgözött le, hogy milyen bámulatosan működött együtt a Paramount, az Activision és a fejlesztők, akik olyan számítógépes játékot alkottak, amely alkalmazható kiegészítése egy megalapozott képzeletbeli univerzumnak. A küldetések, a karakterek, a helyszínek és a grafika szoros integrációja egy új kalandot indított el bennem abban a pillanatban, amint az elsőt teljesítettem. A végső csata és az epilógus is kielégítő természetességet tartalmazott, amely egész egyszerűen "Star Trek", és nehezen állhatnak ellen neki a nem-rajongók is. 2000 jó volt számítógépes játékokban, és az Elite Force az egyik legjobb.
Üzenetek kezelése a fórumban >> Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Play! Catchatoy

Play! Rugby